Isztria körül: Tito rejtett paradicsoma

Amikor húsz évvel ezelőtt kihajóztam a nemrég felújított Fera nevű vitorláshajómmal, akkor az első öt hetet az egyik kedvenc területemen töltöttük Horvátországban, ami nem más, mint Isztria és a Brijuni szigetek.

Isztria nyugati partján számos gyönyörű történelmi város és érdekes hely található. Északról indulva ezek főként Poreč, Rovinj és Póla. A szárazföldtől eltávolodva pedig a szigetekre és a Brijuni Nemzeti Parkba érdemes ellátogatni.

Az Isztriai-félsziget történelme igazán sokszínű. Talál itt bronzkori erődöt is, amit csak 1953-ban fedeztek fel egy Monkodonja nevű hegyen. Rovinjtól keletre fekszik, itt találtak rá a történelmi épületekre és falakra. Néhány falat részben felújítottak, a hely a görögországi Műkénére emlékeztet.

Továbbá, Isztria hosszú ideig állt a Római Birodalom uralma alatt, később pedig a gótok, bizánciak és a longobárdok szerezték meg a területet. A nehéz időkben Isztria lakossága Rovinj egy megerősített szigetén talált menedékre. A város falai már a 7. század óta állnak itt. Ezek a horvát és szaracén kalózok támadásai miatt váltak szükségessé.

A napóleoni háborúkat követően Isztria a Habsburgok kezébe került és így vált a Habsburg Monarchia részévé. Az első világháborúban Isztria olasz területté vált és az itteni városok a mai napig is használják az olasz elnevezéseiket A második világháborút követően Isztria már Jugoszlávia részét képezte egészen 1991-ig amikor a terület Horvátország és Szlovénia kezébe került.

Valószínűleg teljesen felesleges lenne leírni Poreč, Rovinj és Póla városokat. Mind a három városba megéri ellátogatni, és minden városban talál egy jól védett kikötőt. Itt az ideje megemlíteni a Brijuni Nemzeti Parkot.

A park 14 sziget szigetvilágát foglalja magába az őket körülvevő vizekkel együtt, ami egy több, mint 36 km2-es területet ölel fel. Veliki Brijun a legnagyobb sziget, ami egyben az egyetlen olyan sziget, ahova jachtal is el lehet látogatni. A Brijuni szigetek történelme ugyanolyan érdekes, mint az Isztriai-félsziget többi területéé. Az első világháború során az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének tengeralattjáró bázisa volt. A második világháborúban 1943-ban az olaszok megadása után jelentek meg a németek. Ennek következtében 1945-ben lebombázták a szigetet - a kikötőben és a Saluga üdülőhelyen a szinte minden épület megsemmisült.

1947 után a látogatók már nem juthattak el ide, mert Tito elnök az egyik lakhelyévé tette meg. A régi épületek egy részét ledöntötték, egy részét pedig újra felépítették és felújították. Tito halála után (1980) nemzeti park lett belőle. A Veliki Brijun szigeteket a horvát kormány továbbra is szívesen teszi az állami fogadások helyszínévé, valamint itt van a horvát elnök nyári rezidenciája. A szigetekre a mai napig státusz szimbólumként tekintenek. A kikötési díjak az eget verik, ami nem véletlen. Így szeretnék elérni, hogy csakis a leggazdagabb látogatók kössenek ki.

Flora & Fauna

A szigetek élőlény- és növényvilága igazán gazdag; körülbelül 680 növényfaj található meg itt, amelyek közül számos már kihalóban van az Isztriai-félsziget többi részén. Továbbá, a különböző mediterrán fajok mellett tölgyesek és olyan más importált fák is jól érzik itt magukat, mint a fenyők, cédrusok, eukaliptuszok, jegenyefenyők, vörösfenyők és a ciprusfák. Sok egzotikus növényt is elültettek itt, például pálmafákat és kaktuszokat. A kb. 1600 éves olajfa pedig egy további különleges látnivaló a szigeten.

1978-ban a Veliki Brijun sziget északi részén egy szafari parkot hoztak létre kb. 9 hektárnyi területen. Láthat itt elefántot, lámát, zebrát, antilopot, szomáli juhot, indiai szent tehenet és szamarat.  A Brijuni szigetek igazán különlegesek és teljes mértékben megéri ellátogatni ide.